Örkény István: Tóték

„Háromba vágtad, édes jó Lajosom?”

Összefoglaló

A történet a II. világháború idején játszódik egy hegyi faluban. Tót Lajos, az erdőmester, felesége és lányuk örömmel fogadják házukba fiuk parancsnokát, Őrnagyot, mert úgy remélik, hogy jó kapcsolatuk révén majd segít a fronton harcoló fiuknak.

Az Őrnagy azonban különc, zsarnoki figura: idegileg megviselte a háború, és saját szabályai szerint uralkodik vendéglátóin. Abszurd, értelmetlen „kötelezettségeket” ró rájuk, például dobozhajtogatásra kényszeríti őket éjszakákon át. A család eleinte igyekszik alkalmazkodni, de a helyzet egyre elviselhetetlenebbé válik.

Végül, amikor hírt kapnak fiuk haláláról, a tragédia és a feszültség összeroppantja a családot: Tót kétségbeesett tettében megöli az Őrnagyot.

Adatok

  • Cím: Tóték
  • Szerző: Örkény István (1912–1979)
  • Keletkezés: 1964-ben írta, 1967-ben jelent meg drámaként, majd 1967-ben regényváltozatban is.
  • Első bemutató: 1967, Madách Színház, rendező: Várkonyi Zoltán
  • Műfaj: dráma (tragikomédia, abszurd dráma) és kisregény
  • Korszak, stílus: Örkény abszurd világa, groteszk látásmód, a „kényszer-kommunikáció” és a hatalom természetrajza

Értelmezés

A Tóték az abszurd irodalom egyik magyar klasszikusa.

  • A hatalom természete: Az Őrnagy figurája a zsarnoki hatalom jelképe. Tóték önként hajolnak meg a képtelen parancsok előtt, mert fiuk életét féltik.
  • Alkalmazkodás és elnyomás: A család túlzott alkalmazkodása a diktatúra működésének allegóriája: a félelemből fakadó engedelmesség irracionális helyzeteket szül.
  • Groteszk és tragikum: A humor és a rémület keveredik. A nevetséges dobozhajtogatás fokozatosan válik az őrület szimbólumává.
  • Háború és emberi lélek: Az Őrnagy idegösszeomlása a háború lelki következményeit mutatja, míg Tóték sorsa az ártatlan civilek tragédiáját példázza.
  • Tanulság: A regény és dráma figyelmeztetés a zsarnokság elfogadásának veszélyére: ha engedünk a kis abszurditásoknak, azok könnyen pusztító erővé válnak.

Főbb szereplők

  • Tót Lajos – erdőmester, tisztességes, becsületes ember, akit a félelem és a megfelelési kényszer lassan felemészt.
  • Tótné – a feleség, aki minden áron próbálja fenntartani a békét és reménykedik fiuk megmenekülésében.
  • Ágika – a lányuk, fiatal, naiv, aki szintén alkalmazkodik a helyzethez.
  • Őrnagy – idegbeteg, zsarnoki tiszt, aki pszichésen tönkrement a fronton, és önkényesen irányítja a családot.
  • Gyuri – Tóték fia, a fronton harcol; halálhíre az események fordulópontja.

Felvonások rövid áttekintése (a drámaváltozatban)

  1. Első felvonás: Tóték izgatottan várják az Őrnagy érkezését, remélve, hogy ez segít majd Gyuri helyzetén. Az Őrnagy különcsége azonnal nyilvánvaló.
  2. Második felvonás: Az Őrnagy szigorú szabályokat vezet be, éjszakai dobozhajtogatásra kényszeríti Tótékat. A család egyre kimerültebb, de nem mernek ellenállni.
  3. Harmadik felvonás: A helyzet fokozódik, a család teljesen aláveti magát az Őrnagy akaratának. A groteszk szituáció egyre feszültebbé válik.
  4. Negyedik felvonás: Megérkezik Gyuri halálhíre. Tót idegileg összeomlik, és kétségbeesésében fejszével megöli az Őrnagyot.

Itt ingyen elolvasható a Tóték.

Scroll to Top