„Ész és szerelem mai napság ritkán tartanak együtt.”
Összefoglaló
A történet Athénban és egy közeli erdőben játszódik, ahol halandók és tündérek világa találkozik. Theseus herceg esküvőjére készül Hippolytéval, miközben fiatal szerelmesek bonyolult érzelmi háromszögbe (sőt négyszögbe) keverednek. Hermia Lysandert szereti, de apja Demetriushoz akarja adni; Demetriust pedig Helena szereti, aki kétségbeesetten vágyik figyelmére.
A szerelmesek az erdőbe menekülnek, ahol Oberon, a tündérek királya és Titánia, a királynő civakodása varázslatos bonyodalmakhoz vezet. Pukk, a csínytevő szellem szerelmi bájitalt csepegtet a szereplők szemére, így mindenki rosszba szeret bele. Közben egy mesterember-csoport (amatőr színjátszók) próbálja elpróbálni darabját Theseus esküvőjére – az egyikük, Zuboly, még szamárrá is változik, akibe Titánia rövid időre beleszeret a varázslat miatt.
A zűrzavar végül rendeződik: Hermia és Lysander, illetve Demetrius és Helena egymásra találnak. Theseus elnézi a fiatalok akaratát, az esküvő nagy ünneppé válik. Pukk a végén kikacsint a közönségre: „ha mindez álom lett volna csupán”.
Adatok
- Cím: Szentivánéji álom (A Midsummer Night’s Dream)
- Szerző: William Shakespeare (1564–1616)
- Keletkezés: kb. 1595–1596
- Műfaj: vígjáték
- Történelmi háttér: A reneszánsz Angliában a nyárközépi ünnepekhez (Szent Iván éjszakája – június 24.) varázslatos, természetfeletti hiedelmek kapcsolódtak. A néphagyomány szerint ez az éjszaka a boszorkányság, tündérek és szerelmi bűbáj ideje.
Felvonások rövid összefoglalása
I. felvonás
Athénban Theseus esküvőjére készül Hippolytéval. Egeus, Hermia apja, ragaszkodik hozzá, hogy lánya Demetriushoz menjen feleségül, bár Hermia Lysandert szereti. Hermia és Lysander megszöknek az erdőbe. Demetrius követi őket, őt pedig Helena üldözi, aki szerelmes belé
II. felvonás
Az erdőben találkozunk Oberonnal és Titániával, a tündérkirályi párral, akik egy kisfiú nevelésén veszekszenek. Oberon Pukkot megbízza, hogy varázsvirág nedvével elvarázsolja Titániát, s közben segítse Helénát is. Pukk azonban összekeveri a szerelmeseket, így Lysander Helénába szeret bele.
III. felvonás
A mesteremberek az erdőben próbálják tragikomikus darabjukat (Pyramus és Thisbe). Pukk Zubolyt szamárrá változtatja, akibe a varázslat hatására Titánia beleszeret. A fiatalok között teljes a zűrzavar: két férfi Helénát szereti, Hermiát pedig senki.
IV. felvonás
Oberon megsajnálja Titániát, és feloldja a varázst: a tündérkirálynő döbbenten ébred. A szerelmesek között helyreáll a rend: Hermia és Lysander, valamint Helena és Demetrius egymásra találnak.
V. felvonás
Theseus és Hippolyta esküvőjén a mesteremberek előadják ügyetlen, mégis szórakoztató darabjukat. A történet tánccal, ünnepléssel zárul. Pukk záró monológjában bocsánatot kér a közönségtől: tekintsék a történetet pusztán álomnak, ha sértőnek találták.
Főbb szereplők
- Theseus: Athén hercege, a rend és hatalom képviselője.
- Hippolyta: amazonkirálynő, Theseus menyasszonya.
- Egeus: Hermia apja, aki lánya sorsát akarja meghatározni.
- Hermia: fiatal lány, szerelmes Lysanderbe.
- Lysander: Hermia kedvese, akit a lány apja nem fogad el.
- Demetrius: Hermia kijelölt férje, akit Helena szeret.
- Helena: Hermia barátnője, Demetrius szerelméért küzd.
- Oberon: a tündérek királya, hatalmas, de indulatos.
- Titánia: a tündérek királynője, szépséges és büszke.
- Pukk (Robin Goodfellow): csínytevő szellem, aki folyton galibát okoz.
- Zuboly (Nick Bottom): takács, a mesteremberek vezetője, akit szamárrá változtatnak.
- A mesteremberek: egyszerű, naiv színjátszók, akik komikus szálat hoznak a műbe.
Témák és szimbólumok
- Szerelem kiszámíthatatlansága: A bájital jelképezi, hogy a szerelem gyakran véletlen, szeszélyes és változékony.
- Álom és valóság határa: A történet játék azzal, hogy mi álom, mi valóság – a közönség sem biztos benne, hogy mindaz, amit lát, megtörtént-e.
- Természet és mágia: Az erdő a szabadság és a káosz helyszíne, ahol a társadalmi szabályok érvényüket vesztik.
- Művészet és játék: A mesteremberek darabja a színház öniróniája, paródia a színjátszásról.
- Mitológiai háttér: Theseus és Hippolyta az antik görög hagyományból érkeznek (Hippolyta amazonkirálynő volt), Oberon és Titánia alakja pedig kelta és angol tündérhiedelmekből származik. Ez a kettősség mutatja, hogyan fonódik össze a klasszikus kultúra és a népi hagyomány Shakespeare művében.
Értelmezés
A Szentivánéji álom a szerelem természetéről szóló sziporkázó játék: a vágy irracionalitásáról, a féltékenység és a szenvedély erejéről, ugyanakkor arról is, hogy a harmónia végül helyreáll. A mű vígjátéki szinten kacagtató félreértések sorozata, mélyebb szinten azonban az emberi érzelmek kaotikusságát és kiszámíthatatlanságát mutatja be.
A „tündérvilág” és az „emberi világ” találkozása arra emlékeztet, hogy az álom és a fantázia nélkül az élet sivár lenne. A záró gondolat pedig: talán maga a színház is egy álom, amelyben mi, nézők, szintén részt veszünk.
Itt ingyen elolvasható A Szentivánéji álom