„Egy tudós ráun a könyvekre, eladja a lelkét az ördögnek, kap helyette szerelmet, kalandot és káoszt – de a végén kiderül, hogy az igazi ‘deal’ mégsem Lucifer ajánlata volt.”
Összefoglaló
Faust doktor, a nagy tudós, elégedetlen az emberi tudás korlátaival. Megidézi az ördögöt, s alkut köt Mefisztóval: ha egyszer valóban elégedett lesz az életével, lelke a gonoszé.
- Az első rész központi szála a Margit (Gretchen)-tragédia: Faust a szerelem révén boldogságot keres, de a kapcsolat bűnnel, halállal és Margit végső őrületével zárul.
- A második részben Faust nagyívű kalandokba sodródik: találkozik Helénával, részt vesz uralkodói és politikai játszmákban, s a hatalom és alkotás területén próbál kiteljesedni.
Élete végén, mikor egy új, szabad közösség felépítéséről álmodik, kimondja az elégedettség szavait, s ezzel formálisan elveszítené a lelkét. Ám Isten kegyelme megmenti: Faust üdvözül, mert vágyai a teremtő, alkotó szándék felé mutattak.
Adatok
- Cím: Faust. Eine Tragödie (Faust. Tragédia)
- Szerző: Johann Wolfgang von Goethe (1749–1832), német költő, író, gondolkodó
- Keletkezés: a mű közel 60 éven át formálódott; az első részt 1808-ban publikálták, a második rész Goethe halála után, 1832-ben jelent meg.
- Első megjelenés: 1808 (Faust I.), 1832 (Faust II.)
- Műfaj: drámai költemény, filozófiai dráma
- Forrás: középkori német Faust-legenda (16. századi népkönyvek és színművek), amelyben a tudós az ördöggel alkut köt
- Nyelv, stílus: sokféle: lírai betétek, tragédia, szatíra, allegorikus jelenetek, mitológiai és történeti alakok
Értelmezés
A Faust a modern ember egyik nagy allegóriája. Központi témája az örök elégedetlenség és a tudás, boldogság, beteljesülés keresése. Faust alakja egyszerre tudós, szerelmes, politikus és alkotó – az emberiség örök nyughatatlanságát testesíti meg.
Mefisztó, az ördögi kísérő, a kételkedés és irónia megszemélyesítője: cinikus kommentárjai a mű filozófiai és szatirikus rétegeit is megnyitják. A Gretchen-tragédia az emberi bűn, felelőtlenség és ártatlanság pusztulásának példája. A második rész univerzálisabb: a hatalom, művészet, történelem és alkotás lehetőségeiről szól.
A Faust a német klasszika és a romantika határán született, egyaránt hordozza a felvilágosodás racionális és a romantika szubjektív vonásait.
Végső üzenete: az ember üdvözülhet, ha vágyai az alkotás, teremtés, fejlődés irányába mutatnak – még akkor is, ha közben hibázik.
A Faust így egyszerre: szerelmi tragédia, filozófiai dráma, szatirikus társadalomkritika és mitologikus világdráma – Goethe egész életművének szintézise.
Itt ingyen elolvasható a Faust.