„Candide mesterével bejárja a világot, túléli a háborút, földrengést, inkvizíciót, kalózokat, rabszolgaságot és szinte mindent, amit csak lehet – és végül arra jut: jobb, ha mindenki inkább a saját kertjét műveli.
Összefoglalás
A főhős, Candide, egy kastélyban nő fel, ahol mestere, Pangloss a „minden a lehető legjobban van” filozófiáját tanítja. Candide szerelmes lesz Kunigundába, de emiatt elűzik, és világjáró kalandok sorába keveredik. Háború, földrengés (Lisszabonban), inkvizíció és különféle nyomorúságok sújtják. Pangloss, Kunigunda és más ismerősei újra és újra „csodásan” visszatérnek, bár legtöbbször nyomorult állapotban. Candide közben megismeri a világ kegyetlenségét: háborúk borzalmait, vallási fanatizmust, gyarmatosítás kegyetlenségeit. Rövid időre eljut Eldorádóba, a képzeletbeli, bőségben és békében élő ideális államba, de onnan is távozik. Végül Kunigundával és társaival letelepszik, és ráébred: a boldogság kulcsa nem a nagy filozófiai rendszerekben, hanem az egyszerű, értelmes munkában rejlik. A regény híres zárlata: „műveljük kertünket.”
Adatok
Cím: Candide, ou l’Optimisme (magyarul: Candide, avagy az optimizmus)
Szerző: Voltaire (1694–1778), francia filozófus, író, a felvilágosodás egyik központi alakja
Megjelenés: 1759, Genf (álkiadói helymegjelölésekkel, mert a könyv betiltásra került Franciaországban)
Műfaj: filozófiai regény, szatirikus pikareszk
Filozófiai háttér: Gottfried Wilhelm Leibniz elmélete szerint „a világ a lehetséges világok legjobbika” – ezt torzítja el Pangloss, a nevetséges, de ragaszkodó „optimista filozófus” alakja
Fogadtatás: Európa-szerte hatalmas siker, de egyben botránykő is – az egyház és a hatalom támadta a vallás- és társadalomkritika miatt
Érdekesség: a regény számos történelmi eseményre reagál, például a 1755-ös lisszaboni földrengésre, amely az optimista filozófia egyik legnagyobb kihívása volt
Értelmezés
A Candide a felvilágosodás filozófiai regényeinek egyik csúcspontja. Voltaire a szatíra eszközével mutatja be az emberi szenvedés és gonoszság világát, miközben ironikusan kifigurázza a túlzott optimizmust. Pangloss tanítása („minden a lehető legjobban van”) rendre összeütközik a brutális valósággal: háború, vallási fanatizmus, földrengés, rabszolgaság. Az Eldorádó-epizód a „tökéletes világ” utópiáját mutatja be, de Voltaire nem itt látja a megoldást, hanem a gyakorlati életben: „műveljük kertünket” – azaz dolgozzunk, teremtsünk, éljünk értelmesen ahelyett, hogy filozófiai ábrándokba menekülünk.
A mű egyszerre filozófiai vitairat, társadalomkritika és szórakoztató pikareszk regény. Voltaire a racionalitás, a tapasztalat és a józan cselekvés mellett áll ki, miközben élesen bírálja a fanatizmust és a rendszerelvű filozófiák merevségét.
a francia felvilágosodás és a filozófiai regény
A 18. századi francia felvilágosodás központi gondolata a ráció, az emberi szabadság és a vallási-társadalmi dogmák elleni küzdelem. Voltaire a legnépszerűbb és legélesebb szatirikus hang: írásaiban támadta a fanatizmust (Écrasez l’infâme! – „tiporjátok el a gyalázatot!” mottójával). A Candide a filozófiai regény műfajába illeszkedik (ide tartozik pl. Diderot és Rousseau munkássága is), ahol a kalandos történet mögött egy világmagyarázó eszmerendszer bírálata húzódik. Leibniz optimizmusának kigúnyolása mellett a regény Voltaire életfilozófiáját fogalmazza meg: nem elméletekben, hanem a gyakorlati, értelmes cselekvésben rejlik az ember boldogsága és méltósága.
Itt ingyen elolvasható a Candide.