„A hajótöröttből király lesz egy lakatlan szigeten: Robinson megtanul kecskét fejni, kenyeret sütni és pénzt semmire sem használni – végül megkapja élete első igazi barátját, Pénteket.”
Összefoglaló
A történet főhőse, Robinson Crusoe, angol fiatalember, aki szülei akarata ellenére tengerre száll. Több kaland után egy hajótörés következtében egy lakatlan szigetre kerül, ahol 28 évet tölt el. Kezdetben kétségbeesik, de kitartással és találékonysággal berendezkedik: élelmet termel, állatokat szelídít, kunyhót épít, eszközöket készít. Vallásos élmények hatására megtér, és sorsát Isten akarataként fogadja el. Hosszú magány után találkozik egy benszülötttel, akit Pénteknek nevez el, és aki hű társa lesz. Robinson végül megment egy angol hajót a lázadóktól, és a hűséges Péntekkel együtt hazatér Angliába. A regény a magány, a túlélés és a civilizáció alapjainak felfedezése mellett a hit és kitartás története is.
Adatok
Cím: The Life and Strange Surprizing Adventures of Robinson Crusoe of York, Mariner (magyarul: Robinson Crusoe)
Szerző: Daniel Defoe (1660–1731)
Megjelenés ideje: 1719, London
Műfaj: felvilágosodás kori regény; kaland- és fejlődésregény (a „realista” angol regényirodalom egyik első nagy műve)
Forrás: részben inspirálta Alexander Selkirk skót tengerész története, aki 1704–1709 között élt egy lakatlan szigeten
Folytatások: nagy sikerére Defoe két további részt is írt (1719: Further Adventures of Robinson Crusoe; 1720: Serious Reflections of Robinson Crusoe), de ezek nem váltak olyan népszerűvé
Érdekesség: a könyvet a maga korában sokan hiteles útleírásnak vélték, és Robinson alakja azóta a túlélés szimbólumává vált
Értelmezés
A Robinson Crusoe nemcsak kalandregény, hanem a felvilágosodás gondolkodásának irodalmi lenyomata. Robinson alakja a racionális, munkával és kitartással boldoguló ember példája. A szigeten mindent a semmiből teremt újra, ezzel mintegy modellként mutatja meg a civilizáció alapjait. A regény a hit szerepét is kiemeli: Robinson megtérése és Istenbe vetett bizalma erkölcsi erőt ad neki. Ugyanakkor a mű a gyarmatosító szemléletet is tükrözi: Robinson Pénteket alárendelt szolgának tekinti, a „civilizált ember” fölényével.
A regény így egyszerre tanító jellegű, izgalmas túlélőkaland és társadalomkritikus mű. Hatása óriási: a „robinzonád” önálló műfajjá vált (pl. Széchenyi István is hivatkozott rá), és a modern irodalom és filmek (pl. A Legyek Ura, A Viharsziget, vagy a túlélős reality-k) mind ebből az alaphelyzetből táplálkoznak.
Az angol felvilágosodás regényei
A 18. századi Anglia az európai regényirodalom bölcsője. A polgárosodás, a kereskedelem és a gyarmatosítás új hőstípust hozott: az „átlagembert”, aki saját erejéből boldogul. Daniel Defoe (Robinson Crusoe), Jonathan Swift (Gulliver utazásai, 1726) és később Henry Fielding (Tom Jones, 1749) olyan műveket írtak, amelyek a társadalom és az emberi természet kérdéseit regényformában, realista részletezettséggel vizsgálták. A Robinson Crusoe tehát nemcsak egy kalandregény, hanem az angol regényirodalom egyik alapköve.
Itt ingyen elolvasható a Robinson.